Nyitra város

Induljunk elfoglalni a nyitrai várat (894-ben itt ütköztek meg a nagymorva és a magyar seregek. Egy monda meséli el Zobor vitéz küzdelmét Árpád fejedelem alvezéreivel, akik birtokba vették Nyitrát, és a hegyet, melynek tövében vívtak. Róla nevezték el, azóta hívják Zobornak a Zobor-hegyet)!

A várfoglalás elõtt megtekinthetjük a volt megyei hivatal épületét (ma a nyitrai Nemzeti Galéria székhelye) és a Ferencesek templomát (Szent Péter és Pál tiszteletére van fölszentelve, amelyet 1630-ban építettek; ebben a templomban tartanak vasárnaponként 11.30-tól magyar nyelvû szentmisét).

Útközben találkozhatunk Pribina szláv fejedelemmel (a bronz szobrot a nyitrai születésu Bártfay Tibor készítette, amelyet 1982. 12. 20-án lepleztek le). Pribinától jobbra a híres Atlanta vagy ismertebb nevén a Corgon szobor üdvözöl minket. A vár bejárata elõtt megtekinthetünk egy barokk emlékmuvet (Martin Vogerle osztrák szobrászmuvész alkotása 1750-bol, amellyel a pestis járvány emlékének állított emléket; a járvány 1710-ben és 1739-ben volt).

"Nyitra, püspökök és hercegek székhelye. Szerencsés fekvése miatt évezredek óta csábította az embereket, mögötte nagy hegyek, elotte a Dunáig nyúló síkság. A Nyitra folyó fölé emelkedõ dombra már 830-ban Pribina szláv fejedelem templomot épített, amelyet Adalram salzburgi püspök szentelt föl. Ezt követõen a Nagymorva Fejedelemség keleti fovárosa lett Nyitra, 880-ban már püspöki szék-hely. Ezt a címet azonban 902-ben a birodalom széthullásakor elveszítette, s csupán 1113-ban nyerte vissza. A várdomb szomszédságában magaslik a Zobor-hegy, "Nyitra völgyének küszöbe", ahová Szent István királyunk bencés monostort alapított.

Fontos viták dõltek el a Zobor-hegy tövében. Svätopluk szláv fejedelem itt hagyta örökül három fiára birodalmát és tanította õket összetartásra. (...)

Az ezredfordulóra omladékos vár volt Nyitra, sok harc viselte meg. Ekkor István király megerõsítette a várat, kõtornyot is épített. Egy monda szerint Gizella királyné elrendelte, hogy újra építsék fel a templomot: "Nyitrát megkedveltük, felépítjük, gazdaggá tesszük. Nyitra újra eros vár lesz, temploma zengzetes. A várat félni fogják, Emeránt tisztelni."

A hagyomány szerint Vazult (Vászolyt) dinnasztikus okokból a vár egyik tornyában tartotta fogságban István. A torony ma is áll, Vazul-torony a neve. Szintén István nevéhez fûzodik a XIII. század végéig élõ hagyomány, miszerint a trón várományosa hitvesével a koronázásig a várban él. Így Nyitra egy kis hercegség székhelye volt.

Az erõs várat a tatár nem tudta bevenni, sõt IV. Béla is a nyitrai várban talált menedéket egy idõre (1241). IV. László idején uralkodó viszonyokat is hûen tükrözi a vár. 1288-ban teljesen a püsökség tulajdonát képezi (egészen 1848-ig). Csák Máté, a trencséni "fejedelem" kétszer is feldúlja a várost, és az õt kiátkozó várúrpüspököt menekülésre kényszeríti. A megviselt vár azonban újra felépül, immáron a husziták tulajdona (1440-1446). Tõlük Mátyás király foglalja vissza. Az 1526-os katasztrófa után a várat ismét megerõsítik. A várdomb oldalán 12 méter magas védõfalat emelnek (ennek felsõ palánkjára támaszkodik a vármegyeháza). Mindezeknek köszönhetoen a török csak 1663-ban és csupán rövid idõre tudja elfoglalni. De nemcsak a török ostromolta szakadatlanul ezidotájt, hiszen a kuruc-labanc harcok itt is folytak. Cseppet sem volt nyugalmas korszak ez Nyitra számára, a vár sokszor gazdát cserélt - Szapolyai János, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc személyében talált új gazdákra.

Az 1600-as években a várat korszerusítették. A püspöki vár köré új erodöt emeltek valamint új püspöki palotát építettek. A vár ekkor nyerte el mai formáját. Jelentos károkat ezt követõen csak a második világháború bombatámadásai okoztak.

A vár legrégibb része a román stílusú Szent Emeránus templom, ma már csak maradékai láthatók. A várban fellelhetõk nemcsak román, hanem gótikus és reneszánsz stílusú elemek is. A leglátványosabb azonban a barokk szellemben épült püspöki palota 1732-bõl. Szintén a barokk stílus dominált a vár fõtemplomának felújításakor. Mindezek az építkezések Erdody püspök egyházatya nevéhez fuzodnek, aki Olaszországból hívott festoket és építészeket. A fõtemplom falának festményei pazar látványt nyújtanak. Ezek nagyrészt Galiardi olasz festõ mûvei, melyek többek között Jézus életének egyes mozzanatait ábrázolják. A fõ- és mellékoltárok 1772-bol származnak. Ennél régebbi (1679) a bronzdíszítésu keresztelõvíztartó. A fõoltárral szemben lévõ karzat elsõ emeletén van az oratórium, a másodikon pedig a kétszárnyú orgona.

A nyitrai püspöki várnak, melynek kiterjedése nem túlságosan nagy, de mégis nagyon szép látványt nyújt (foképp az esti fényében), napjainkban már csupán reprezentatív szerepe van. Maga a város kerületi székhely, fontos gazdasági, oktatási és kultúrális központja a Szlovák Köztársaságnak. E sok funkció közepette magyar mivolta szinte teljesen feledésbe merült.

(Pasztorek Katalin)